fbpx
16.9 C
Budapest
2022. szeptember 30. péntek

Testszerviz

Webáruház

Egészség – testi, lelki jóllét

„Ha megvizsgáljuk az egészség szó jelentésébe tartozó területeket, akkor a WHO[1] szerint a következő felsorolást kapjuk:

  • biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése,
  • lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudatunk nyugalma és az önmagunkkal szembeni béke,
  • mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség,
  • emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége,
  • szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának képessége és az ilyen kapcsolatok minősége, az emberi jóllét feltételeinek a megléte.
- Hirdetés -

Az egészségünket meghatározza a szűkebb és tágabb környezetünk, és annak a társadalomnak a berendezkedése és értékrendje, amelyben élünk. Az egészségünkre hat még a személyes kapcsolataink minősége is, az öröklött hajlamaink és még a személyiségünk is.

Az egészség forrásai azok a külső és belső tényezők, melyek hozzásegítenek bennünket az egészség legmagasabb szinten tartásához a korunknak, nemünknek, életünk földrajzi helyének és társadalmi helyzetünknek a figyelembevételével.

Véleményem szerint az ember egy olyan közössági lény, akinek lételeme a segítség, az értékteremtés. Ezt az jelenti, hogy egyrészt segítünk, értéket adunk másoknak, illetve segítséget, azaz értéket kapunk másoktól a társadalom közvetítőrendszerein keresztül.

A közvetítő rendszer részei a vállalkozások, cégek, az szolgáltatások és áruk cseréje, a csere értékét megjelenítő pénz, és az ezzel kapcsolatos társadalmi szabályok, szokások.

Miért írom le ezeket a gondolatokat?

Nos, tudományos tény, hogy a környezetünk hat ránk. Így a bennünket körülvevő emberekkel való kapcsolatunk, a közös munka és minden más közös tevékenységnek meglesz a ránk visszaható következménye, ami természetesen segíthet is bennünket, de stresszforrássá is válhat.

Az egészség bármelyik területe akkor lehet teljes, ha az ember képes ezt a segítő képességét a saját környezetében kifejteni. Ebben a vonatkozásban fontos, hogy az egyén hány más embernek képes segíteni, azaz azt a segítséget, amit ő nyújtani tud, hányan képesek elfogadni és felhasználni a saját életük boldogabbá, sikeresebbé tételében.

Ennek a kapcsolatrendszernek a megvalósulási lehetőségei az adott társadalom jó működőképességének a fokmérője.

Ha ez magas szinten van, azaz a kapcsolatteremtés és -fenntartás szabad, akkor az egyén és a közösség egészségének is magas a szintje, és ebben csak másodlagos szerepe van az adott ország egészségügyi szolgáltatórendszerének a fejlettségének.

Ez sokkal inkább az egyén és a közösség felelőssége és lehetősége, amihez az orvosok és más egészségügyi szakemberek a saját értékteremtő segítségnyújtásukkal hozzájárulnak.

De amíg az egyén nem lesz képes igazán[2] meglátni azt, hogy az ő sorsa nagyrészt valójában az ő saját kezében (is) van, addig ez a külső segítség nem lehet eléggé hatékony, mert az egyén nem tudja annak minden támogató hatását a maga javára fordítani, és mindig marad a részéről egy, az egészségi állapotához hozzá nem járuló, hiányzó saját erőfeszítés[3], amit a másik oldal nem tud a saját munkájával kielégítően pótolni.

Ez azt jelenti, hogy az orvos hiába ír fel vérnyomást csökkentő gyógyszert, és az illető hiába szedi be a gyógyszert, egészen addig, amíg ő maga nem teszi meg a szükséges lépéseket az életmódváltás útján, és nem halad végig ezen az úton, addig egyedül a felírt gyógyszer csak lassítani tudja azokat a testében lejátszódó folyamatokat, amik a vérnyomásproblémája mögött meghúzódó valódi okok miatt további tünetek kialakulásához és rosszabbodásához vezetnek. Idővel ezek a folyamatok és hatások már nyilvánvalóan nem csak a vérnyomását érintik majd.

Így a sikeres vérnyomáskezelés az lenne, hogy a gyógyszerszedés mellett az érintett személy maga is megtenne mindent az életmódváltás terén, és jobb étrenddel, több rendszeres testmozgással, pihentető alvással és helyes regenerációval hozzájárulna a vérnyomására adott gyógyszer hatásához.

Emellett természetesen folytatódna az orvosi ellenőrzés, és a gyógyszerezés nyomon követése, ami illeszkedne a beteg egészségügyi állapotának javulásához, és végül olyan rejtett belső folyamatokban is javulást érhetne el az orvos és a páciens együtt, ami sokkal magasabb szintre javítaná az illető egészségi állapotát.”


[1] WHO – Az Egészségügyi Világszervezet, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik tagszervezete, és a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik.

[2] Ahogy az a valóságban hatással van rá.

[3] saját erőfeszítés – Például a helyes étrend, regeneráció, rendszeres testmozgás kialakítása.




Szabados Pál
Szabados Pálhttps://www.testszerviztudastar.hu/
Küldetésem az életmódváltással és táplálkozással kapcsolatos igényes, tudományosan megalapozott, ismeretterjesztő művek írása. Könyveim állandó szaklektora kiváló mentorom, Dr. Kricsfalvi Péter belgyógyász főorvos és természetgyógyász, akit 2007-ben Batthyány-Strattmann László-díj tüntettek ki életművéért. A személyes sorsom alakulása, és az összegyűjtött tapasztalataim is arra ösztönöznek, hogy tovább folytassam ezt a munkát, és folyamatosan növeljem a tudásomat az emberi test működésével, az életmóddal és a különféle étrenddel és más, ide kapcsolódó ismeretek megszerzésével. Ezt a folyamatosan bővülő tudásomat nagy örömmel osztom meg a műveim iránt érdeklődőkkel.

Kapcsolódó cikkek

Maradj velünk

195RajongókTetszik
- Hirdetés -
- Hirdetés -

Legfrissebb cikkek