Testünk 0-24 órában dolgozik. A szív, a légzés, anyagcsere, immunrendszer, sejtek épülése mind 24 órában történik. De akkor mi van a test pihenésével? Mikor regenerálódik? Mit csinál, amikor éppen alszol?
Na, ezekre az izgalmas kérdésekre itt a válasz!
Biztos eleget alszol?
Az alvás és ébrenlét egymást követő ciklikus aktivitások. Alváskor a szervezetünk takarékműködésre kapcsol, azaz ekkor pihen, regenerálódik, és környezetünkkel való kapcsolatunk ilyenkor nagyon felszínes, laza.
Alvással töltjük életünk legalább 1/4-1/3 részét. A felnőttek döntő többségének napi 6-9 órányi alvásra van szüksége, a túl kevés és túl sok alvás egyaránt okozhat nappali fáradtságot.
Ha nem alszunk eleget, vagy kimarad egy-egy éjszakai alvás, illetve éjszakai műszakban is dolgoznunk kell, akkor az egészségünket kockáztatjuk még akkor is, ha úgy érezzük más alkalommal „bepótoljuk” a kiesett alvásidőt.
A kialvatlanság a rákövetkező napon fáradtságot és álmosságot okoz, és rosszabbá teszi a hangulatunkat, növeli az ingerlékenységet, rontja a memóriát és a koncentrálást, rontja a munkahelyi teljesítményt, illetve növeli a baleset kockázatát. Ha ez tartósan fennmaradt, akár megbetegíthet bennünket és depresszióhoz is vezethet.
Igazából ennyi az, amiről azt gondoltuk, hogy feltétlenül tudnunk kell az alvásról.
Tényleg elég a hat óra?
Eléggé elterjedt nézet, hogy egy felnőttnek akár hosszú távon is elég a kb. 6 órányi alvás, a legtöbben maximum 5-6 óra alvást követően próbálnak kimászni reggelente az ágyból a valójában ajánlott, nyolc órányi alvás helyett.
Valójában reggel kipihenten, ásítozás és karikás vagy égő szemek nélkül kellene kipattanunk az ágyból, és nem kibotorkálni a kávéfőzőig, hogy a perceken belül magunkhoz vett koffein segítse a reggeli indulást.
Az ingerlékenység és az ásítozás csak akkor kerülhető el, ha tényleg átaludjuk az éjszakát, mégpedig úgy, hogy nem késő este, netalántán éjfél után jutunk az ágyba.
Nemcsak fáradtak leszünk másnap!
Az gondolnánk, hogyha nem alszunk eleget – na, bumm! – másnap egy kicsit fáradtabbak leszünk, és kész, ezzel megúsztuk a dolgot. Gyakori vélekedés, hogy majd hétvégén „behozzuk a lemaradást”.
Azok, akik nem alszanak eleget, azaz nyolc óránál kevesebbet töltenek az ágyban, nagyobb valószínűséggel növesztenek pocakot, sörhasra hajazó hasat.
A derék körül felhalmozódó és a létfontosságú szerveket körülvevő zsírfelesleget zsigeri zsírnak nevezzük. Ez a férfiaknál hozzájárul a sörhas, nőknél pedig a nemkívánatos alma testforma kialakulásához.
Az Egyesült Államok egészségügyi kormányszerve által üzemeltett egészségügyi weboldalon elérhető „National Health and Nutrition Examination Survey” (azaz Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat-kérdőív) adattárában az alvási szokásokra vonatkozóan több mint 5000 felnőtt – felearányban férfi, felearányban nő – egészségügyi adatait gyűjtötték össze.
A kutatásban részt vevőknek arról kellett beszámolniuk, hogy általában hány órát alszanak egy nap. A résztvevők átlagos életkora 37 év volt, és az átlagos alvásmennyiségük valamivel kevesebb mint 7 óra.
Az adatok kiértékelésekor feltűnt, hogy az ajánlottnál csak 1 órával kevesebbet alvóknál a zsigeri zsír (azaz ami „úszógumiként” látható) zsírtömeg több volt, mint azoknál, akik a nyolcórás alvásidőt jelentették.
Jó, ha tudjuk, hogy a zsigeri zsír a legveszélyesebb zsírtípus, mert hosszú távon gyulladásokat okozhat, és kapcsolatban van a stresszszintünkkel is.
Inzulinrezisztencia és cukorbetegség is lehet a következmény
A kevés alvás befolyásolja az agy jutalmazási központját, a másnapi étvágy erősségét, valamint stresszt okoz.
A kevés alvás és a túl sok zsigeri zsír növeli a súlyos anyagcsere-betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a magas vérnyomás, az elhízás, a magas koleszterinszint és az inzulinrezisztencia, amelyek mindegyike növeli a szívbetegségek, a sztrók és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának veszélyét is.
A kapott személyes adatokat kiértékelő kutatócsapat szerint, ez volt az első olyan vizsgálat, amely átfogó képet adott arról, hogy az alvás időtartama hogyan befolyásolja a zsírraktározást.
A kutatók szerint az alváshiány magyarázhatja a másnapi több evést, ami súlygyarapodáshoz vezet.
Az alvásmegvonás magasabb másnapi inzulinszintet okoz, és hosszú távon megjelennek az alvászavarok is. Azaz már akkor sem tudunk elaludni, amikor le akarunk feküdni, illetve alvás közben többször is felébredünk, ami annak a jele, hogy az alvásunk nem elég mély. Ez pedig tovább rontja a jövőbeli egészségi kilátásainkat.
A szervezetünk egészsége mellett a nem alvás kihat a lelki és mentális állapotunkra is, ami még fontosabb mint az ideális testsúlyunk és karcsúságunk elvesztése.
Éppen ezért nagyon fontos lenne arra törekedni, hogy minél több napon közelítsük meg az alvással töltött 8 órát.
Kulcs könyvek az alvásról
Szinte mindegyik Testszerviz könyvben van olyan fejezet vagy rész, ami a mennyiségi és minőségi alvás fontosságára mutat rá, illetve tanácsokat is ad ahhoz, hogyan legyen valóság az életünkben a jó alvás, hogyan kerülhetjük el a másnapi fáradékonyságot, ingerlékenységet, és ahogy ebben a cikkben is olvashattunk, hogyan előzhetjük meg a hasi zsír kialakulását.
Így aztán nem elég a számunkra kedvezőbb kilókért folytatott küzdelemben a testmozgásról vagy akár a megfelelő étrend kialakításáról gondoskodni, biztosítani kell a megfelelő, minőségi alvásidőt is.
Vitalissimo egészségáruház alvástámogatás
Az álmatlanság, a kialvatlanság nem csak fáradékonyságot okoz. Megakadályozza a szervezetünk regenerálódását, energiával való feltöltődését, és felborítja a hormonrendszert, megállítja a zsírégetést, és megnehezíti a testsúlyunk kézben tartását. Ezek mellett, mint láttuk nagyon sok kedvezőtlen hatása lesz az egészségünkre.
