Mind a kettő helyes? Vagy nem is rokonok?
Kétségtelen, hogy az újévköszöntő ételeink sorában az újévi malac mellett a virsli a legnépszerűbb.
A népszerű vörösáruk
A húsipar a vörösáruk nagy családjába sorolja be a virslit. Ide azok a főzéssel hőkezelt húskészítmények tartoznak, amelyek barnásvörös felületű, rózsaszín metszéslapú, gyorsan romló, nagy víztartalmú termékek.
Ide tartozik a vastagságuk szerint növekvő sorrendben a virsli, a szafaládé, a krinolin és a párizsi, azaz a parizer.
Most a virslire koncentrálunk, amiből szilveszterre fogy a legtöbb a boltokból.
Milyen az igazi virsli?
Idézet a Magyar Élelmiszerkönyvből:
„Legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú készítmény. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 40%.”
De milyen a hagyományos virsli?
A hagyományos és persze jó minőségű virsli alapanyaga 40% marhacomb, 35% sertésszalonna, 20% jég. Emellett természetesen fűszereket is tartalmaz.
Az alapanyagokat a krémességig pépesítik a jéggel, amit fokozatosan adagolnak a húsalaphoz, majd a prádnak nevezett húspépet bélbe töltik.
Ez többnyire juh vékonybél, ami emészthető. A bél lehet fehérje vagy cellulóz alapú mesterséges bél is. A betöltött terméket főzik és esetleg füstölik. A lényeg tehát a hús fajtája és a fenti összetevők aránya.
Közvirsli
Az élelmiszeripar a profit növelése érdekében sokféle turpisságot bevet a boltokban kapható, olcsóbban adható virsli érdekében.
Az egyik ilyen trükk, hogy a színhús helyett mechanikailag szeparált húst használnak, melynek nagyobb a víztartalma. Az előírt fehérjetartalmat pedig szójafehérje, vérplazma hozzáadása biztosítja, a fűszerek helyett fűszerkivonatokat vagy fűszeraromát használnak, az alacsony hústartalom miatt a színezéshez nitrites vért vagy más színezéket, a húsíz fokozására ízfokozót, azaz nátrium-glutamátot használnak.
De tehetnek bele sertésbőrkét, burgonyakeményítőt és cukrot is, mert a virsli hivatalos előírása eléggé engedékeny.
Az ilyen virslit juhbél helyett műanyagba töltik. Az így készült terméknél a füstölés már nem lehetséges, ezért azt – nem mindig – a péphez adott füstaromával imitálják.
Ezért aztán nézzük meg azt a bizonyos árucímkét, ha igazi virslit szeretnék a torma vagy a mustár mellé!
Virslitörténet
A mai virsli ősét a németországi Majna folyó menti Frankfurtban egy Johann Georg Lahner nevű hentes készítette el először 1805. október 15-én. Ledarált marha és disznóhúst kevert össze egy masszába, melyhez sót és más fűszereket adott, majd vízzel krémesítette. Az így elkészült pasztát juhbélbe töltötte, majd enyhén megfüstölte.
Innen, a Majna folyó partjáról indult világhódító útjára ez a megfőzött és pépesített húsrudacska, amelyet a magyar nyelv virslinek nevez az osztrák-német „würstchen” szóból.
A világ nagy részén ezt a húskészítményt ma is frankfurter néven ismerik. A helyi eredetvédettséget élvező frankfurti virslit füsttel tartósítják és főzés helyett csak melegítést igényel.
Még ide tartozik, hogy nálunk frankfurti leves néven ismert a szeletelt virslivel dúsított káposztaleves.
Kulcs a tápanyagokhoz című könyv
A különféle élelmiszerekről sok érdekességet olvashatsz még a Kulcs a tápanyagokhoz című könyvben, amely segítséget nyújt a személyre szabott tápanyagokban dús étrend kialakításához.
Testszerviz Vitalissimo webáruház ajánlás
A jó minőségű virsli a szilveszteri újévköszöntő buli mellett kiváló reggeli étel is lehet akár magában, akár megsütve tojással, szalonnával dúsítva.
A Testszerviz ajánlás ehhez a fehérjedús ételhez egy egészséges zöldturmix, aminek elkészítésének legegyszerűbb módja a saját márkás, tápanyagokban gazdag Vidd Magaddal Zöldturmix por!
