fbpx
12.4 C
Budapest
2024. április 26. péntek

Testszerviz

Webáruház

Amikor önmagad ellen fordulsz

A következő részlet a Kulcs az immunrendszerhez című Testszerviz Kulcs könyvből való:

- Hirdetés -

Autoimmun folyamatok

Az autoimmun folyamatok lényege, hogy az immunrendszer nem ismeri fel a szervezet saját sejtjeit, és ez a zavar működésbe hozza a védekező mechanizmusokat.

Az autoimmun szóban az auto- előtag jelenti azt, hogy ilyenkor az immunrendszer a saját sejteket támadja meg. A görög auto szó jelentése: önmaga, saját, illetve saját magától.

Gyakran előfordul, hogy az autoimmun folyamatok hosszú évek vagy akár évtizedek alatt sem okoznak konkrét, már pontosan meghatározható panaszokat, és amikor már nyilvánvalóvá válik a diagnosztizált betegség, akkor már nehézzé válik a kialakult kór kezelése.

Az autoimmun folyamatok során megjelenő szerteágazó tünetek miatt igen nehéz az ilyen betegségek felismerése, ám a változó ízületi panaszok, a tartós láz, a hirtelen fogyás, a gyakori fáradékonyság sokszor lehet ezeknek a betegségeknek a tünete.

Az egyszerre több szervet érintő autoimmun betegségek előfordulása csekély, csupán egy-két százalékos, míg az egy-egy szervet érintő ilyen kórképek már ennél jóval gyakoribbak.

Például sok embernek hullhat autoimmun okok miatt foltokban a haja, fájhat az ízülete, és jelenhetnek meg fehér foltok a bőrén. Még az érelmeszesedés is lehet autoimmun betegség.

Hormonális okok miatt az autoimmun betegségek többsége nőknél ötször-tízszer gyakrabban fordul elő.

Reumatoid artritisz

A reumatoid artritiszre elsősorban az ízületek gyulladásos elváltozásai a jellemzők, a betegség azonban más szerveket is érinthet.

A betegség során az immunsejtek megtámadják az ízületek környezetében levő sejteket. Ez a folyamat gyulladást idéz elő. Ilyenkor a fájdalmassá váló ízület megdagad, és idővel maradandó károsodást szenved.

A fenti gyulladásos folyamattal egy időben az ízületet alkotó csontok és azok porcfelszínei is károsodnak. A betegség az ízületek mellett érintheti a tüdőt, a szívet borító hártyát, a mellhártyát, a szemet és a bőrt is. Ezekben a szervekben szintén gyulladás keletkezik.

A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, amely világszerte a lakosság körülbelül fél – egy százalékát érinti. Elsősorban a technológiailag fejlett, nyugati világ betegsége, Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb.

Bechterew-kór vagy SPA

Egy másik autoimmun mozgásszervi betegség a Bechterew-kórként ismert, manapság már SPA-nak (spondylarthritis ankylopoeticának vagy spondilítisz ankilopoetikának) elnevezett, a gerincoszlopot érintő betegség.

A betegség orvosi elnevezésének megváltozását az indokolja, hogy a Vlagyimir Bechterew vagy szláv átírással Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev (1857–1927) orosz orvos 1893-ban két betegnél egy addig ismeretlennek tartott gerincbetegséget írt le. Így korábban őt tekintették ennek a betegségnek az első leírójának, de később kiderült, hogy ez a két beteg nem SPA-ban szenvedett, hanem kopásos gerincelváltozásban.

Ez a lassan előrehaladó, fokozatosan terjedő gyulladásos ízületi betegség elsősorban a csigolyák közötti, továbbá a keresztcsont-csípőcsont ízületeket sújtja, de az esetek harmadában előfordulhat a térd, a csípő, a bordák ízületeiben, sőt az ínakban és az ínszalagokban is, azok csontokhoz történő tapadási helyén.

A betegség jellemzője az ízületek és a szalagok elmeszesedése, aminek következménye a botmerev gerinc kialakulása, ami végül a nyaki csigolyákat is érintheti.

Ez a betegség 100 000 emberből mintegy 130-at érint csupán, és főként fiatal férfiaknál jelentkezik, leggyakrabban 16 és 45 éves kor között. AZ SPA férfiaknál 7-szer gyakoribb, mint nőknél.

A betegségre elsősorban fiatal férfiak tartós derékfájdalma esetén kell gondolni. Mivel a betegség lefolyása lassú, így évekig diagnosztizálatlan maradhat.

Hashimoto-betegség

A Hashimoto-thyreoiditis (lymphocytás vagy autoimmun thyreoiditis) egy olyan autoimmun betegség, amely a pajzsmirigy krónikus és fájdalommentes gyulladásához, és végeredményben annak pusztulásához vezet.

Ez a betegség a nevét Hasimoto Hakaru (1881–1934) japán orvosról kapta, aki 1912-ben először írta le a betegséget.

A betegséget a T-limfociták hibás működése okozza. Ezek a fehérvérsejtek a betegség során pajzsmirigysejtekben található fehérjék ellen antitesteket (ellenanyagokat) termelnek, mert az immunrendszer a pajzsmirigysejteket idegennek tekinti, és azok elpusztítására törekszik. A betegség során ezek az antitestek a vérből kimutathatók.

A Hashimoto-betgség az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb kiváltó oka. Az európai lakosság 1-2%-át érinti, míg a lakosság 6-8% lappangó betegségre utaló tüneteket mutat. Nők gyakrabban betegszenek meg, mint férfiak (kb. 8–10:1 arányban).”

Olvasd tovább a Kulcs az immunrendszerhez című könyvben ezt a fejezetet!

Szabados Pál
Szabados Pálhttps://www.testszerviztudastar.hu/
Küldetésem az életmódváltással és táplálkozással kapcsolatos igényes, tudományosan megalapozott, ismeretterjesztő művek írása. Könyveim állandó szaklektora kiváló mentorom, Dr. Kricsfalvi Péter belgyógyász főorvos és természetgyógyász, akit 2007-ben Batthyány-Strattmann László-díj tüntettek ki életművéért. A személyes sorsom alakulása, és az összegyűjtött tapasztalataim is arra ösztönöznek, hogy tovább folytassam ezt a munkát, és folyamatosan növeljem a tudásomat az emberi test működésével, az életmóddal és a különféle étrenddel és más, ide kapcsolódó ismeretek megszerzésével. Ezt a folyamatosan bővülő tudásomat nagy örömmel osztom meg a műveim iránt érdeklődőkkel.

Kapcsolódó cikkek

Maradj velünk

205RajongókTetszik
- Hirdetés -

Legfrissebb cikkek