Az alábbi részlet a Kulcs a tápanyagokhoz című Testszerviz Kulcs könyvből való:
„Egy étel ránk gyakorolt hatása nem csupán az egyes összetevők külön-külön ránk gyakorolt hatásának összessége, hanem az elfogyasztott fogás egy egységként hat ránk, sőt az is, amit még utána eszünk és iszunk.
Éppen ezért az egyes tápanyagfélék részletezése után meg kell ismerni azokat az ételcsoportokat, amelyekből az ember étrendje összeáll.
A személyre szabottság szempontjai
Most röviden megadom azokat a szempontokat, amelyeknek a figyelembevételét javaslom akkor, ha személyre akarjuk szabni az étrendünket az életmódváltás során.
Az elfogyasztott ételnek, italnak rövid és hosszabb távú hatásai is vannak.
A rövid távon a tünetek 1-3-5 órán belüli megjelenését értjük, míg a hosszabb távú hatás az akár 12-24-36 óra elmúltával megmutatkozó következményeket jelenti.
Ezeket a jelentkező tüneteket öt csoportra oszthatjuk:
- a gondolkodási képességünkre gyakorolt hatások;
- az éberségünkre, energiaszintünkre gyakorolt hatások;
- a stressz-szintünkre gyakorolt hatások;
- az emésztőrendszerünkre gyakorolt hatások;
- minden más, további hatás.
Az, hogy egy étel hogyan hat a testsúlyunkra, egy összetettebb kérdés, mert ez attól is függ, hogy mennyit és milyen gyakran ettünk egy bizonyos ételből vagy ittunk abból az italból.
A gondolkodási képességünkre gyakorolt hatások
Itt a ködös agyat, a feledékenységet említem meg elsősorban. Ezek a hatások akkor jelentkeznek, ha az idegsejtjeink nem jutnak elég energiához. Ez főként akkor figyelhető meg, ha a vércukorszintünk tartósan leesik. Ez bekövetkezhet akkor is, ha túl sok finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátot ettünk, majd a gyorsan megemelkedett vércukorszint következtében működésbe lépő inzulin kisöpörte a vérben levő egyszerű cukrot. Így a szervezetben cukorhiány keletkezett. Ez a hatás akár már fél-egy órával az étkezés után bekövetkezhet.
Az éberségünkre, energiaszintünkre gyakorolt hatások
Ide tartozik a „kajakóma”, amikor étkezés után szinte elalszunk, nagyon fáradtak leszünk. Ez azért is lehet, mert az emésztés energiát von el az agyunktól, de sokkal általánosabb akkor, ha az előzőhöz hasonlóan az ételben sok finomított szénhidrát, azaz gyorsan felszívódó cukor volt. A szénhidrátok emésztése nem csak energiaveszteséggel, hanem B-vitamin veszteséggel is járhat, így a kajakóma mögött B1-vitamin-hiány is lehet, mert ez a vitamin – ahogy a B-vitaminok általában – fontos az idegrendszer és az agy működése szempontjából.
B-vitamin-hiányt okoz az alkoholfogyasztás is.
A stressz-szintre gyakorolt hatás
Az evés előtti ingerültséget, stresszes feszültséget gyakran össze lehet kötni az alacsony vércukorszinttel, mert az agysejtek nem kapnak elég energiát.
Itt most nem erről van szó. Ha evés után felmegy a pulzusunk vagy a vérnyomásunk, illetve vacsora után lefekvéskor úgy érezzük, hogy a fülünkben érzékeljük a szívverésünket, ez azt jelentheti, hogy túl magas lett a vérben az inzulinszint, ami nem csak a finomított szénhidrátok, cukrok bősége miatt lehet, hanem az étkezés során elfogyasztott túl sok fehérje miatt is. Ez összefügghet azzal is, ha a megnövekedett inzulinszint túl jól végzi a dolgát, és a vércukorszint újra leesik. Ez a vércukorszint hullámzását jelzi. Ilyenkor megnövekedhet a vérben a stresszhormonok szintje is, főleg akkor, ha az étkezést kávézással vagy alkoholfogyasztással zártuk.
Az emésztőrendszerre gyakorolt hatás
Itt az evés utáni kellemetlen puffadásra, görcsökre, bélgázokra gondolok. Ezek mögött a tünetek mögött állhat akár súlyosabb ételallergia vagy ételintolerancia (azaz ételérzékenység) is. Ha ennek gyanúja ébred fel bennünk, akkor érdemes elmenni ilyen típusú szűrővizsgálatra, mert akkor a szakember javaslata értelmében az lesz a megoldás, ha ezeket az ételeket, élelmiszereket elhagyjuk az étrendünkből.
A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű: a fenti tüneteket okozhatja más is, főleg akkor, ha olyan fajta vagy túl sok olyan fehérjét ettünk, amit az emésztőrendszerünk nem volt képes megemészteni. Ezt alátámaszthatja az, ha kellemetlen és túl szagos, azaz jellemzően büdös bélgázok keletkeznek a beleinkben. Ezeket a gázokat a megemésztetlen fehérjék rothadása okozza.
Ekkor akár fájdalmas görcsök is felléphetnek. Ekkor az a gyanú is felmerülhet, hogy túl kevés vagy gyenge a gyomorsavunk. Ha jól esik az étkezések előtti kevés almaecet vagy más savanyú lé, akkor szinte biztos, hogy ez is szerepet játszik a kellemetlen tünetek kialakulásában.
Ilyenkor a következő fehérjeforrások azok, amikre leginkább gyanakodhatunk: glutén (sikér, búzafehérje), kazein (tejfehérje), illetve tojásfehérje vagy gomba.
A fenti tüneteket az is okozhatja, ha túl sok olajos magot vagy diófélét ettünk.
Ebbe a csoportba tartozik még a híg széklet vagy a hasmenés is. Ezt okozhatja az esetleges laktózérzékenységünk, vagy az, hogy az étel túl zsíros, olajos volt. Ez esetben nincs elég epénk, vagy gyenge a hasnyálmirigyünk emésztőnedv termelése.
Ezek a tünetek szakorvosi segítség igénybevételét is indokolhatják!
Más lehet az ok, ha a fenti kellemetlen tüneteket a nyers zöldségek vagy leveles saláták, csírák után érezzük. Ebben az esetben ezek a tünetek a bennünk élő baktériumok törzseinek kedvezőtlen összetétele miatt jelentkezhetnek. Itt sajnos pont azoktól az ételektől fogunk tartózkodni, amik megoldanák a problémánkat. Ebben az esetben tehát nem a teljes elhagyás a megoldás, hanem egyrészt a fokozatosság, másrészt a nyersen történő elfogyasztás helyett a párolás vagy a turmix készítés hozhat javulást.
Összegzés
Egy könyv lapjain nem lehet személyre szabott javaslatokat adni egy-egy konkrét panasszal kapcsolatban, mert túl sok körülmény ismeretlen.
Azt azonban mindenképpen ki szeretném hangsúlyozni, hogy minden esetben hasznos lehet egy életmódváltó szervizkönyv vezetése, ami naplószerűen tartalmaz minden olyan információt, aminek az életmódváltáshoz köze van. Ez tehát ideális esetben nem csak egy étkezési napló – bár már az is sokat számítana.
Egy ilyen naplóban naponta fel kellene jegyezni a reggeli ébredés idejétől kezdve minden változást, amit aznap megtapasztaltunk:
- közérzetváltozás
- stressz-szint változás
- energiaszint változás
- gondolkodási képességben bekövetkezett változás
- emésztőrendszerrel kapcsolatos tapasztalatok (egyes tünetek megjelenése, a tünetek intenzitásának a változása).
A fenti szempontok többségénél használhatunk egy 0-10-es skálát, ahol 0 lenne a nincs semmi állapot, a 10-es pedig a nagyon erős vagy intenzív fokozat lenne.
A naplónak természetesen tartalmaznia kellene azt, hogy mikor mit ettünk, ilyenkor az egyes élelmiszereket is fel kellene sorolni, valamint a belőlük elfogyasztott mennyiséget is.”
Olvasd tovább a Kulcs a tápanyagokhoz című könyvben, hogy még mit tehetsz a saját étkezésed rendbetétele érdekében!
