A máriatövis, népies nevén őszbogáncs, szamárkóró vagy boldogasszony tövise (Silybum marianum) az őszirózsafélék családjába tartozó növény.
Már évszázadok óta a májtámogatás egyik leghatásosabb gyógynövényeként tarják számon ezt a mediterrán térségből származó, ma már világszerte elterjedt növényt.
Gyógyászati célokra a növény termését hasznosítják, amely nagy mennyiségű olajat és fehérjét tartalmaz. Májtámogató hatását az összefoglaló néven szilimarinnak vagy más néven szilibininnek nevezett vegyületeinek köszönheti. Ez a hasznos vegyületcsoport segíti a májsejtek regenerációját és védi a sejtek hártyáit, valamint szabadgyökfogó hatása is van. Ez a három hatás együttesen segíti a májat abban, hogy a számára mérgező anyagokat kezelje, és ezzel ne következzen be a kötőszöveti elfajulás.
A szilimarin egyrészt könnyen kapcsolatba lép a májsejt-receptorokkal és blokkolja, vagyis lassítja ezzel a májra mérgező anyagok felvételét.
Másrészt nagy oxidációképes anyagok felszabadulását okozzák az egyes májban lebomló anyagok, az alkoholfogyasztás vagy a környezeti mérgek májra gyakorolt hatása is. Ezek a szabadgyökök megtámadhatják a májsejtek hártyáit alkotó többszörösen telítetlen zsírsavakat és a sejthártyákban levő receptorokat. A szilimarin kémiai szerkezete miatt képes ezeknek a szabad gyököknek a semlegesítésére. Így a sejthártya és a sejt épsége megmarad.
Harmadrészt a szilimaron fokozza a fehérjeszintézist a károsodott sejtekben, és nem csak védi a májsejteket, hanem növeli bennük az enzimaktivitást is.
Mindezek együttesen a máj védekező és regenerációs képességének a növekedését okozzák.
A máriatövisben levő hatóanyag a fentieken kívül gyulladáscsökkentő hatású, és segíti az ösztrogén lebontását is.
A májunk működéséről és a hormonrendszer egyensúlyának visszaállításáról olvasd el a Kulcs a hormonokhoz című Testszerviz könyvet!
