Ez nem áprilisi tréfa… 🙂
A Kulcs a tápanyagokhoz című könyvemben írok a „mesterséges húsról”, ami nem tévesztendő össze a növényi alapú húspótlékokról, amik értelemszerűen kizárólag növényi fehérjéket tartalmaznak.
Az állati eredetű élelmiszerekben (húsokban, belsőségekben stb.) minden számunkra szükséges aminosav megtalálható, míg a növényekben nem, így aki vegán táplálkozású, annak többféle növényből kell összeválogatnia a fehérjéket, hogy az elfogyasztott ételek minden fontos aminosavat tartalmazzanak számára.
Ma már egyre többen utasítják el egészségügyi vagy erkölcsi okokból a nagyüzemi állattartásból származó húsokat és húskészítményeket, egyrész a tartás természetellenes körülményei (a mozgáskorlátozás, zsúfoltság), az antibiotikumok és más gyógyszerek állatorvosi használata, valamint a takarmányozás miatt, hiszen az állatok nem a természetes élőhelyüknek megfelelő élelmezésben részesülnek, hanem jórész gabonaalapú takarmányt kapnak.
A nagyüzemi állattenyésztés nagyságrendjét mutatja, hogy a bolygónkon megtermelt gabona jelentős része takarmányozási célokat szolgál.
Hosszú távon ebből jelenthet kiutat a mesterségesen, állati sejtkultúrákból nevelt, úgynevezett „húsgyárakban” készült állati élelmiszer. Mivel itt nincs élő állatokról szó, csupán állati sejtek tömegéről, így nincs vadászat, nincs zsúfolt állattartás, és nincs vágóhíd sem.
A Primevar Foods élelmiszertechnológiai cég hamarosan az Egyesült Királyságban piacra dobja az oroszlánhúsból álló hamburgerét, amit aztán bárki otthon megsüthet magának.
A jövőben hasonló módon gyártott, tigrisből, elefántból, zsiráfból, zebrából készült termékekkel is bővíteni szeretnék a kínálatot.
Az erről szóló eredeti híradás itt olvasható el.
Sokak szerint ez az állati húsok és húskészítmények gyártásának jövője, hiszen ez a módszer nem veszélyeztet egyet fajt sem, hiszen egyetlen állat egy sem kerül kilövésre vagy vágóhídra.
Ha ezt az új húsgyártási módszert a jelenleg húsáért tartott állatokra is kiterjesztenék, akkor nagy mértékben visszaszorulna a jelenlegi nagyüzemi állattenyésztés, annak minden negatív (erkölcsi és káros környezeti) hatásával együtt.
A Kulcs a tápanyagokhoz című könyvemben más hasonló, modern élelmiszeripari gyártási módszerekről is olvashatsz érdekességeket. A könyv természetesen tárgyal minden fontos és tápláló növényi és állati élelmiszert is, és természetesen nem maradt ki belőle a kávéról és különféle teákról szóló tudnivaló sem.
