A középkori pestis ma is hat ránk?
Ahogy a bolygónk, ahogy a környezetünk folyamatosan változik, úgy a minket körülvevő élővilág is változik. Folyamatosan jelennek meg új élőlények, amelyek új kihívások elé állítanak bennünket.
Ebből a cikkünkből megtudhatod, hogyan hatnak ránk még ma is a középkori pestisjárványok, milyen örökséget hagytak ránk az akkor élt emberek!
Olvasd tovább a cikkünket, hogy felkészült légy a jövőre!
A középkor réme
A pestis, hírhedt nevén a fekete halál a 14. század közepén söpört végig Észak-Afrikán, a Közel-Keleten, Közép-Ázsián és Európán.
A pestisjárvány hatalmas pusztítást végezve, válogatás nélkül és kíméletlenül szedte áldozatait. Akkor Európa lakosságának mintegy fele veszett oda.
Megdöbbentő, hogy ez a járvány még ma is érezteti hatását, öröksége tovább el bennünk.
Hogy hogyan? Erről szól ez a cikkünk.
Egyáltalán mi a pestis?
A baktériumfertőzés hatására kialakult pestisnek három fő változata van: az úgynevezett szeptikémiás, a második a tüdőpestis és végül a mirigyláz, avagy a bubópestis. Az első a vért fertőzi meg baktériumokkal, a második a tüdőt, a harmadik pedig a mirigyeket támadja meg. Mindhárom halálos, hacsak nem kezelik időben.
A középkorban nem voltak antibiotikumok, és még csak nem is értették, hogyan terjednek a fertőző betegségek, amiatt a fertőzés halálozási aránya pusztító volt.
Európában több mint 50 millió ember halálát okozta a bubópestis. Ma már tudjuk, hogy a betegség kórokozója a „Yersinia” pestisbaktérium, amely általában kisemlősökben és bolhákban él. És bár azt gondolhatnánk, hogy a fekete halál már a múlté, a modern korban is hatással van ránk.
A bubópestis öröksége
A Chicagói Egyetem, a párizsi Pasteur Intézet és a kanadai Ontario állambeli McMaster Egyetem kutatói nemrégiben egy megdöbbentő felfedezést jelentettek be, amely teljesen feltárta, hogyan hatott a bubópestis és az emberi sejtek magjában levő örökítő anyagra, a génekre.
A kutatók szerint a pestis megváltoztatta az akkor élt emberek génjeit úgy, hogy ez az örökség bennünk is tovább él, hiszen a génjeinket generációról generációra átadjuk az utódainknak.
Az egyes géneknek különböző változatai léteznek, és vannak, amelyek működésbe lépve megváltoztatják meg a szervezet működését, míg mások nem.
A pestisfertőzéssel szemben az immunrendszer vette fel a harcot. Azok, akik túlélték a fertőzést, jól védekeztek. Ez a siker megváltoztatta az immunműködésükre ható géneket is, és náluk úgynevezett gébmutáció keletkezett. És azok az utódok, akik apjuktól is és anyjuktól is olyan gént kaptak, amely erősítette az immunrendszerüket a pestisbaktérium ellen, már meg se betegedtek pestisben.
Ezt a sikeres génváltozatot aztán ők is tovább adták az utódaiknak, így a jól védekezést biztosító gének gyorsan elterjedtek a népességben a pestist követő évtizedekben, évszázadokban.
Mindannyian pestistúlélők utódai vagyunk
Így ma már természetes, hogy a pestissel szemben jól védő génmutáció még ma is gyakoribb, mint a fekete halál előtti időkben. A kutatók ugyanakkor azt is felfedezték, hogy éppen azok a gének, amelyek segítettek a középkor emberének túlélni a pestist, ma számos más betegséghez járulnak hozzá.
Ilyen betegség a lupusz, a Crohn-betegség és a reumatoid artritisz. Ezek a betegségek mind autoimmun betegségek, vagyis ilyenkor a „túl aktív” immunrendszer a saját szervezet sejtjeit támadja meg.
Hendrik Poinar, a McMaster antropológiaprofesszora így nyilatkozott: „A hiperaktív immunrendszer a múltban nagyszerű lehetett, de a mai környezetben talán nem annyira hasznos.”
Autoimmun betegségek
Az autoimmun betegségek előfordulása a II. világháborút követő években kezdett drasztikusan emelkedni világszerte.
Napjainkban több mint 100-féle autoimmun betegségről tudunk, közülük a legismertebb az 1-es típusú cukorbetegség, amely elpusztítja a hasnyálmirigy inzulint előállító sejtjeit, így injekciós inzulinpótlás a kezelés.
A genetikánk változása tehát sajnos új betegségek előtt is megnyitja az utat, és minden világjárvány természetes módon megváltoztatja a genetikánkat. Ennek eredményeként az emberiség génállománya folyamatosan változik, és bennünk élnek a korábbi generációkat ért csapások hatásai is, amiket mi magunk is tovább örökítünk gyermekeinknek.
Kulcs az immunrendszerhez című könyv
A fentiek alapján így nem meglepő, hogy a Testszerviz könyvek között a Kulcs az immunrendszerhez című egy jól érthető leírást ad az olvasónak a genetikásról és az előző generációk életmódjáról is, hogy az hogyan hat ránk, milyen történelmi példák vannak erre a jelenségre a fenti pestisjárványon kívül.
Az immunrendszerünk működésének megértése, és lehetőségeinek kihasználása, valamint a több tudás megszerzése az autoimmun betegségekről mindenki számára fontos.
A közelmúltban megtapasztaltuk, hogy korunk sem mentes a világjárványoktól, és az olyan újabb és újabb kórokozóktól sem, amelyekről még sejtésünk sincs.
A bolygónkkal együtt az élővilág is folyamatosan változik, és ez alól mi magunk sem vagyunk kivételek.
Ahhoz, hogy felkészülj ezekre a kihívásokra, megbízható tudással kell rendelkezned!
A Swedish Nutra C+D3 folyékony vitamin-koncentrátum hatékony immunstimuláló, csökkenti a fáradtságot, és alkalmas a szervezet oxigénszállító képességének növelésére. Véd a szezonális betegségek ellen, rendszeres fogyasztásával megelőzhető a D-vitamin hiánya.
A Kulcs az immunrendszerhez könyv hatékony tudást ad át, a C+D3 folyékony immunstimuláló termékünk a jó idő beköszöntével is jó szolgálatot tehet bárkinek.
Most egytelen, kedvezményes csomagban lehet a tiéd a könyv és a folyékony koncentrátum együtt!
