Kifulladás már enyhe fizikai tevékenységtől? Nehéz légzés? Tartós teljesítményromlás?
Nem kapsz elég levegőt lépcsőn felfelé? Sőt már lefelé sem?
Ha bármelyik fenti kérdésre „igen” a válaszod, akkor jó helyen jársz, itt a megoldás!
Lélegezz végre szabadon! Vegyél egy mély levegőt, és vágj bele!
Lélegezz jól!
Nem mindegy, hogyan vesszük a levegőt.
A szájon át történő légzés rontja a sejtek oxigénnel való ellátottságát, és különösen rossz hatással van a szervezet működésére, az általános közérzetre.
A légzőrendszerhez a test olyan szerveiből áll, amelyeket levegő jár át működésük közben.
A légzés szervrendszeréhez tartozik az orr, a légcső és a tüdő. Légzőrendszert működtető fontos izom a rekeszizom. Ez az izom a légzésen kívül a hasüregi nyomás emelésével sok más életműködésben is szerepet játszik.
A légzőszervek közül a tüdőben található hörgőket dúsan behálózzák azok a vérerek, amelyek a szívből a test többi részét behálózó vérkörtől elkülönülő önálló vérkört alkotnak.
Az itt következő kép a szív és az érrendszer kapcsolata látható: melyik ér honnan indul és hová érkezik.
A képen jól látható, hogy a tüdőbe vezető verőér a jobb kamrából indul ki, ahová az egész testet behálózó nagy vérkörből érkezik a vénás (visszeres), széndioxidban dús, oxigénben szegény vér.
A kis vérkör így a tüdőn keresztüli gázcsere eredményeként a széndioxidban dús vért felváltó oxigénben dús vért szállít a szívbe a tüdővisszereken keresztül.
A bal pitvarba jutó ilyen vér a bal kamrán át bekerül a fő verőérbe, majd innen jut el minden sejthez.
A vérkeringés és a légzőrendszer így közösen valósítja meg a szervezet életben maradásához szükséges széndioxid-leadást és oxigénfelvételt.
A légzés során a levegő az orron át bejut a légcsőbe, ami két ágra válik szét, a jobb- és baloldali tüdőnek megfelelően.
A tüdőn belül további elágazásokon keresztül jut a levegő a hörgőcskékbe, végül pedig az apró tüdőhólyagocskákba. Az egész olyan, mint egy fejetetőre fordított fa, ahol a légcső a törzsnek a fő hörgők a fő ágaknak, a hörgőcskéket a kisebb ágaknak, míg a tüdőhólyagocskák a levelek sokaságának felelnek meg.
A tüdőben körülbelül 300 millió tüdőhólyagocska van, amelyeket apró hajszálerek vesznek körbe. A tüdőhólyagocskák és a hajszálerek egymással érintkező felülete körülbelül egy teniszpályányi (260 m2).
Nyugodt légzéskor egy felnőtt 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt. Ekkor 0,5 liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki. Ezt nevezzük légzési térfogatnak, azaz ez a nyugalomban belélegzett levegő mennyisége.
Nehézlégzéskor a légzési segédizmok (mellizmok, széles hátizom, fűrészizmok, fejbiccentő izmok) is működésbe lépnek, és az ember jellegzetes testhelyzetet vesz fel, ami félig ülő helyzet, miközben az illető a karjaira támaszkodik.
Erőltetett légzéskor akár 2,5 liter levegőt is beszívhatunk.
Kilégzéskor 1 liter kilégzési tartalék mindig megmarad, azaz a tüdő sohasem ürül ki teljesen.
A légzéssel kapcsolatos fontos mérőszám az oxigénszaturáció, ami vörösvérsejtekben levő hemoglobin oxigénnel való telítettségének mértéke százalékban. (A szaturáció latin eredetű szó, eredeti jelentése: kitöltés, feltöltés.)
Egy egészséges ember pihenés közben 4–6 liter levegőt lélegez ki és be, ami közel teljes 95–99%-os oxigénszaturációval történik.
A mély lélegzetvétel nyújtja a felsőtestet, ami az ellazulás érzését kelti.
A légzés szabályozása
A légzésszámot és a belélegzett levegő mennyiségét az agyban levő olyan érzékelők (receptorok) határozzák meg, amelyek figyelik a vérben levő oxigén és széndioxid koncentrációját és a vér savasságát (más néven pH-értéket). A pH egy adott oldat kémiai tulajdonságának, a savasságának (alacsony pH) vagy lúgosságának (magas pH) a mértéke.
Amikor a vér szén-dioxid-szintje egy határérték fölé emelkedik, akkor az agy légzésvezérlő központja légzésre ösztönöz, hogy a vér megszabaduljon a többlet szén-dioxidtól.
A szén-dioxid a sejtek energiatermelő folyamatának a végterméke. A szén-dioxid az ereken keresztül a kis vérkörön át visszajut a tüdőbe, és a többletet kilélegezzük.
Az is fontos, hogy a kilégzés visszatart valamennyi szén-dioxidot, mivel ennek a gáznak a jelenléte biztosítja azt a bejáratot, ami megengedi, hogy a belélegzett levegő oxigénje eljuthasson a szervezet minden részébe.
Ha ez nem lenne, akkor hamar kifulladnánk.
Miért van ez?
A vörös vérsejtekben levő hemoglobin (oxigént szállító molekula) oxigénfelvevő képessége függ a vér pH-szintjétől, ami függ a széndioxid telítődésétől. Ha a pH alacsonyabb (a vér savasabb), akkor a hemoglobin kevésbé képes az oxigén a magához kötődni.
Ezt nevezik Bohr-effektusnak, amit Christian Bohr (1855–1911) dán orvos és fiziológus fedezett fel 1904-ben.
Ez azt jelenti, hogy minél intenzívebben zajlik a sejtekben az energiatermelő folyamat, annál alacsonyabb a szövetben uralkodó pH. Ilyenkor az izom hosszan tartó intenzív erőkifejtéskor elsavasodik.
Amikor a szöveten átvezető hajszálerekben a vörösvértestek áthaladnak, a bennük lévő hemoglobin oxigénmegkötő képessége csökken, ezért a hemoglobin oxigént ad le.
Tehát a vérben gázcsere zajlik a sejtek szintjén, amikor a hemoglobin oxigént ad le és a vér szén-dioxidot vesz fel. A széndioxid egy kis része a hemoglobin útján, nagyobb része bikarbonát ionként a vérplazmában oldva szállítódik a tüdőbe.
A tüdőben szintén gázcsere történik. Az itt lévő magasabb pH segíti az oxigénfelvételt, ekkor a belépő oxigén segíti kipasszírozni a széndioxidot a vérből.
A szén-dioxid koncentrációja a levegőben nagyon csekély, ami miatt nem sok jut be a belégzéskor a tüdőnkbe.
A helyes légzés arra lenne hivatott, hogy biztosítsa az ideális mennyiségű szén-dioxid jelenlétét a tüdőben, a vérben és a szövetekben, sejtekben annak érdekében, hogy a vérben a gázcsere hatékony legyen.
A vér pH-értékének szabályozása
A vér szén-dioxid szintje így meghatározza, hogy a gázcserében résztvevő oxigén mennyiségét, és szerepet játszik a vér pH-jának az eltolódásában is.
A vér közép, azaz normál pH értéke 7,365 körül csak nagyon szűk határok között mozoghat. Ebből a szempontból ez az állapot felel meg a vér optimális dinamikus egyensúlyának.
A vér pH-értékét kiegyensúlyozó egyik eszköz a légzés. Amikor a pH-érték lúgosabbá válik, azaz megemelkedik, akkor a légzés lelassul. Ez lehetővé teszi a vér széndioxid-szintjének a növekedését, ami csökkenteni fogja a pH-t, a vér így savas irányba változik.
Ha a vér pH-ja 6,8 (túl savas) vagy 7,8 (túl lúgos) lenne, akkor a szervezet elpusztulna.
Ha a vérben nincs meg a szükséges szén-dioxid mennyiség, akkor a vérerek összehúzódnak, és a hemoglobin nem tudja leadni a hozzá kötött oxigént.
Emiatt kifulladunk, vagy elérkezünk a teljesítőképességünk határaihoz.
Az egész tehát egy ördögi kör: nemcsak a levegőhiányos állapot vezet ziháláshoz, hanem a túl gyakori lélegzetvétel – ami kierőlteti a tüdőből, így a vérből is – a szén-dioxidot, idézi elő a levegőhiányos állapotot a fizikai erőfeszítés (intenzív izommunka) közben.
Az ember ilyenkor túllégzést végez.
A nyugalmi állapotban végzett gyakori nagy légvétel is túllégzéshez vezet. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy több levegőt lélegzünk be, mint amennyire a szervezetnek szüksége van.
Ha több légvételt végzünk, mint amennyire a testnek szüksége van, akkor túl sok szén-dioxid távozik a tüdőből, és ezáltal kerül ki a vérkeringésből is, ami végül oxigéntől fosztja meg a sejteket.
A vér alacsony szén-dioxid szintjének jelei a következők lehetnek:
- gyakori sóhajtozás
- horkolás
- gyakori ásítás
- hangos légzés
- szájon át légzés
- ziháló, lihegő légzés
- gyakori mély levegővétel.
Alacsony tüdőkapacitás, gyenge rekeszizom ellen
A szájon át légzésen kívül a rossz légzésteljesítményt két dolog befolyásolja: az alacsony tüdőkapacitás és a gyenge rekeszizom.
Modern világunkban olyan ártalmak érik az embert, amelyek megváltoztatják a légzésünket is.
A légzés tudománya nem új keletű. A különböző légzőgyakorlatok több ezer évre vezethetők vissza. Ezt a tudást a modern eszközökkel bárki számára hozzáférhetővé kell tenni.
Az erősebb légzőizmok lehetővé teszik, hogy az ember minden szinten javítsa teljesítményét. A légzőizmok, elsősorban a rekeszizom edzése meghosszabbítja a fáradtságig eltelt időt, azaz javítja az izmok oxigénellátását.
A tüdőkapacitás azt a tényleges levegőmennyiséget jelenti, amelyet a tüdőbe be- és ki tudsz juttatni. A rekeszizom és a bordaközi izmok nyújtásával csökkenthető a kilégzéskori tüdőtérfogat, és növelhető a felhasználható levegő mennyisége.
Ez természetesen jót lehet mindenkinek, hiszen a tüdő nagyobb kapacitása több életerőt jelent.
A hatékonyabb légzés növeli a szervezet stressztűrő képességét, így szerteágazó hatása javítja az idei működést, amin keresztül kihat az egész testünk egészségi állapotára.
Így nemcsak a közvetlenül a tüdővel kapcsolatos betegségek, mint az asztma javulhat a tüdőnk edzésével, hanem jobb lesz a szervezetünk általános fittsége is.
A kevesebb stressz lassabb öregedést, gyorsabb regenerációt, mélyebb, pihentetőbb alvást is jelent.
Vitalissimo egészségáruház légzésmegoldás
Légzésedzéssel az egészségért
A Vitalissimo egészségáruházban megrendelhető Airofit, innovatív légzéstrénerrel kellő szorgalommal elérhető bárki számára a jobb légzés.
De ez nem csak a légzésgyakorlatról szól! Itt a jó légzési szokások kialakításáról is szó van, amely életet megváltoztató hatású lehet, függetlenül attól, hogy valaki sportoló, vagy csak megpróbálsz felmenni az emeletre anélkül, hogy levegőért küzdenél.
Az Airofit készülék légzési gyakorlatokon keresztül javítja a tüdő teljesítményét és az egészségtudatos emberek életminőségét.
Függetlenül attól, hogy valaki fut, kerékpározik, úszik, vagy egyszerűen csak jobb egészséget és életminőséget szeretne, edzeni kell a légzését is. Ez csak napi 5-10 percet vesz igénybe, és ez már érzékelhető eredményeket hoz.
Az alábbi ábra megmutatja, hogyan változik az Airofit készülékkel való gyakorlás hatására a tüdőkapacitás.
Az ábrán jól látható, hogy az életkor előrehaladtával hogyan csökken a tüdőkapacitás, és az is, hogy milyen eredmények várhatók el az Airofit használatával.
Ha már enyhe fizikai megterhelés hatására is hamar kifulladsz, és nem jutsz elég oxigénhez, akkor nem elég csak az állóképességed fejlesztése edzéssel.
Célzott légzés tornára van szüksége a tüdődnek, ugyanis a sekély légzés korlátozza a rekeszizom működését és a tüdő kapacitását.
Az Airofit légzéstréner egy eszköz, ami pár hét alatt segít megszabadulni a nehézlégzés okozta szenvedéstől.
Rendszeres napi edzés mellett már 3-4 hét alatt jelentős javulást tapasztalható, különösebb megerőltetés és kényelmetlenség nélkül!
Miért válaszd az Airofit légzéstréner eszközt?
Az Airofit légzéstréner egy olyan eszköz, amellyel napi 5-10 perces légzési tornát követően növelheted a tüdő kapacitásod és az erőnléted.
Bármennyire hihetetlen, a legnagyobb energiamennyiséget a légzésen keresztül kapjuk, emiatt a légzésünk hatékonyságát és minőségét javítani kell.
A helyes légzésnek fontos szerepe van az egészségünk megőrzésében.
A légzéstréner eszköz használatának előnyei:
– csökkenti a légszomjat és növeli az oxigénfelvételt,
– csökkenti a vérnyomást,
– javítja a szív- és érrendszeri egészséget,
– javítja az asztmás tüneteket,
– erősíti a légzőizmokat,
– javítja az izmok teljesítményét
– a stresszt csökkentése és az egészség javítása,
– jobb koncentráció, nagyobb életkedv,
– megnövekedett belső nyugalom és stressztűrő képesség,
– nyugodtabb alvás, pihentebb ébredés,
– gyors energiafeltöltődés, több energia,
– lassúbb öregedés,
– megnövekedett mozgáskedv, nagyobb késztetés a rendszeres testmozgásra,
– magasabb várható minőségi életkor!
Az Airofit légzéstréner orvos szakértője Dr. Bene József aneszteziológus, intenzív tüdőgyógyász, sürgősségi szakorvos.
A doktor úr az alábbi videókon mondja el a véleményét az Airofit légzéstrénerről:
Airofit ACTIVE légzéstréner
A világ első számú intelligens légzéstréner eszköze, amely orvosilag igazoltan enyhíteni tudja a légzésproblémákat!
Ez az eszköz pár hét alatt segít megszabadulni a nehézlégzés okozta szenvedéstől.
Rendszeres edzés mellett már 3-4 hét alatt jelentős javulást tapasztalható, különösebb megerőltetés és kényelmetlenség nélkül!
Airofit Pro 2.0 prémium légzéstréner
Az Airofit PRO rendszer egy légzéstréner eszközből és egy interaktív mobilalkalmazásból áll, amely lehetővé teszi a vitálkapacitás fejlesztését a légző izmok (rekeszizom és a bordaközi izom) edzésével.
Okostelefonnal összeköthető IOS és Android applikációval is.
Mérhető és dokumentálható eredmények, hatékonyság mérés, digitális edzésterv, személyre szabott programmal.
A cikk forrása: GATEWAY Consulting Kft. Airofit Hungary üzletág
