A stressz-szintre gyakorolt hatás
Az evés előtti ingerültséget, stresszes feszültséget gyakran össze lehet kötni az alacsony vércukorszinttel, mert az agysejtek nem kapnak elég energiát.
Itt most nem erről van szó. Ha evés után felmegy a pulzusunk vagy a vérnyomásunk, illetve vacsora után lefekvéskor úgy érezzük, hogy a fülünkben érzékeljük a szívverésünket, ez azt jelentheti, hogy túl magas lett a vérben az inzulinszint, ami nem csak a finomított szénhidrátok, cukrok bősége miatt lehet, hanem az étkezés során elfogyasztott túl sok fehérje miatt is. Ez összefügghet azzal is, ha a megnövekedett inzulinszint „túl jól végzi” a dolgát, és a vércukorszint újra leesik. Ezt a vércukorszint hullámzása jelzi. Ilyenkor megnövekedhet a vérben a stresszhormonok szintje is, főleg akkor, ha az étkezést kávézással[1] vagy alkoholfogyasztással zártuk.
Az emésztőrendszerre gyakorolt hatás
Itt az evés utáni kellemetlen puffadásra, görcsökre, bélgázokra gondolok. Ezek mögött a tünetek mögött állhat akár súlyosabb ételallergia vagy ételintolerancia (azaz ételérzékenység) is. Ha ennek gyanúja ébred fel bennünk, akkor érdemes elmenni ilyen típusú szűrővizsgálatra, mert akkor a szakember javaslata értelmében az lesz a megoldás, ha ezeket az ételeket, élelmiszereket elhagyjuk az étrendünkből.
A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű: a fenti tüneteket okozhatja más is, főleg akkor, ha olyan fajta vagy túl sok olyan fehérjét ettünk, amit az emésztőrendszerünk nem volt képes megemészteni. Ezt alátámaszthatja az, ha kellemetlen és „túl szagos”, azaz jellemzően büdös bélgázok keletkeznek a beleinkben. Ezeket a gázokat a megemésztetlen fehérjék rothadása okozza.
Ekkor akár fájdalmas görcsök is felléphetnek. Ekkor az a gyanú is felmerülhet, hogy túl kevés vagy gyenge a gyomorsavunk. Ha jól esik az étkezések előtti kevés almaecet vagy más savanyú lé, akkor szinte biztos, hogy ez is szerepet játszik a kellemetlen tünetek kialakulásában.
Ilyenkor a következő fehérjeforrások azok, amikre leginkább gyanakodhatunk: glutén (sikér, búzafehérje), kazein (tejfehérje), illetve tojásfehérje vagy gomba.
A fenti tüneteket az is okozhatja, ha túl sok olajos magot vagy diófélét ettünk.
Ebbe a csoportba tartozik még a híg széklet vagy a hasmenés is. Ezt okozhatja az esetleges laktózérzékenységünk, vagy az, hogy az étel túl zsíros, olajos volt. Ez esetben nincs elég epénk, vagy gyenge a hasnyálmirigyünk emésztőnedv termelése.
Ezek a tünetek szakorvosi segítség igénybevételét is indokolhatják! Más lehet az ok, ha a fenti kellemetlen tüneteket a nyers zöldségek vagy leveles saláták, csírák után érezzük. Ebben az esetben ezek a tünetek a bennünk élő baktériumok törzseinek kedvezőtlen összetétele miatt jelentkezhetnek. Itt sajnos pont azoktól az ételektől fogunk tartózkodni, amik megoldanák a problémánkat. Ebben az esetben tehát nem a teljes elhagyás a megoldás, hanem egyrészt a fokozatosság, másrészt a nyersen történő elfogyasztás helyett a párolás vagy a turmix készítés hozhat javulást.
[1] A kávézásnál a koffein hatásáról van szó, tehát a kávé helyett más, koffeintartalmú ital is szóba jöhet.
