A jövő egyik nagy kihívása a világ növekvő népességének táplálékkal való ellátása. Lehetőleg úgy, hogy ne zsákmányoljuk ki a földet, ne tegyük még jobban tönkre. Erre több komoly törekvés is elindult, ebből mutatunk most be néhányat. Lehet, hogy most még csak érdekességnek tűnik, ugyanakkor a jövőben egészen biztosan helye lesz az élelmiszer előállításban. Vagy akár már most is!
„A jövő gazdaságainak egyre nagyobb népességet kell eltartaniuk, egyre több és magasabb tápanyagtartalmú ételekre, élelmiszerekre van szükségünk.
Alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz, csökkenteni kell annak káros hatásait, védeni kell a talajt, felelősen kell használni a világ véges édesvízkészleteit, ugyanakkor fel kell készülni új kártevők vagy betegségek megjelenésére is.
Kétféle irányba lehet elmenni: vagy az ősi módszereket kell modern korunkra alkalmazni, mint például a biogazdálkodás, vagy olyan új, szabályozott rendszereket kell kifejleszteni, amik forradalmasíthatják a mezőgazdaságot.
Egy ilyen új elképzelés szerint lehetne hatalmas tengervizes üvegházakat építeni forró és száraz tengerpartokon, ahol a növények már nem képesek a szabadban megélni, és ezekben az üvegházakban lehetne számukra barátságos klímát létrehozni.
A tengerek vizét hűtésre és a megfelelő páratartalom elérésére lehetne használni. A napsugárzás egyrészt elektromos áramot termelne napelemek segítségével, másrészt a nap melegének felhasználásával lehetne a tengervizet felmelegíteni majd sótalanítani, öntözővízzé alakítani.
Nagyon fontos lenne a jelenleginél környezetkímélőbb sótalanítási eljárások kifejlesztése is.
Egy új növénytermesztési rendszer az úgynevezett akvapónia. Ez egy olyan élelmiszertermelési eljárás, amelyben a vízművelés (az akvakultúra), azaz a tengeri állatok, például halak vagy rákok tenyésztése, és a hidropónia, azaz a növények termesztése talaj helyett tápfolyadék segítségével, módszereit egyszerre használják egy összehangolt rendszerben.
A vízgazdálkodás során a tengeri állatok ürüléke miatt tápanyagban gazdag, de az állatok számára már mérgező víz keletkezik. Így ezt a vizet a növénytermesztő rendszerbe vezetnék át, ahol a növények hasznosíthatják a vízben levő szerves anyagot. Így a víz megtisztítható, és ismét hasznosíthatóvá válik az akvakultúra számára.”
A fenti cikk részlet Szabados Pál – Kulcs a tápanyagokhoz című könyvéből
