Kutatások, tanulmányok százai szólnak ma már arról, hogy az emberi életnek bizony jóval hosszabbnak kellene lennie. Keresik az okát, és bármerre is kutatnak a helyes életmódhoz lyukadnak ki. Nézzük is, mi a hosszú élet titka!
Példaként hozzák az állatvilágot gyakran, és a terhesség-élethossz aránya alapján az embernek 100-120 évig lenne optimális élni, egészségesen, aktívan és boldogan.
Ehhez képest messze elmaradunk a lehetséges élethossztól és annak is egyre nagyobb részét betegségekkel, romló fizikai állapottal telve éljük.
Számtalan próbálkozás, mesterséges csodaszerek, genetikai ötletek jelennek meg, amik mind arra hivatottak, hogy hosszabbítsák az életet, és jobb minőségűvé tegyék.
De sikerül-e? És mi tényleg teszünk-e valamit ezért, vagy várjuk, hogy más megoldja helyettünk?
A mai tudomány számtalan remek teóriával szórakoztatja a hosszanti életre vágyókat.
Különféle diétákkal, bogyókkal, génsebészeti eljárásokkal, külsőleg fiatalító krémekkel, belsőleg regeneráló italokkal bíztatják az emberiséget. Azt állítják, hogy ezek meghosszabbíthatják az életünket.
Persze az eredmény évtizedek múlva derül ki, addig is remek piaci lehetőségeket találnak bennük.
Az pedig tényleg bizonyíthatatlan, hogy hozzá járult-e az élettartamhoz egyik vagy másik „megoldás”.
Dan Buettner kutató a National Geographic-kal összefogva összegyűjtötte azokat a területeket, ahol az ott élők 100-szor nagyobb eséllyel érik meg a 100 év feletti kort és elnevezték ezeket Kék Zónáknak.
(Kék Zónák azok a területei a bolygónak, ahol a Föld többi részéhez képest számottevően magasabb a 100 éven felüliek aránya. Ezeken a területeken van, ahol 100-szor többen érik meg a 100 év fölötti kort, mint a világ egyéb részein.)
A kutatás arra irányult, hogy kiderítsék, mi az oka a mai átlagember szemével nézve „extrém” magas kor megérésének.
Japánban Okinawa egyik kis szigetén élők, Szardínián a helyiek, az abbházok Grúziában, a hunza népcsoport Pakisztánban, a vilcambák Ecuadorban, Ikária szigetén egy görög népcsoport mind ilyen Kék Zónák lakói.
A kutatás közös, mindegyik csoportra jellemző tulajdonságokat, összetevőket keresett.
Nem találtak semmilyen csodát. A megoldás nagyon egyszerű.
– Egyik csoport tagjai sem voltak túltápláltak, nem voltak túlsúlyosak. Rengeteg úgynevezett élő „táplálékot” fogyasztottak. Jelentős mennyiségű zöldséget, növényféléket nyersen. Ezzel megfelelő vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat vittek be, szóval táplálték a testet.
– Célokban gazdagok voltak, a munka egész életükben meghatározó volt, szerették az életet, hosszú távra terveztek
– A családokban a legidősebbek voltak a legértékesebbek, bölcsnek tartják őket, tisztelik és nagyon szeretik őket.
– Emellett erős baráti kötelékekben éltek, legalább 5-6 egész életen át tartó baráti kapcsolatuk van, ezeket ápolják, időt és energiát, figyelmet fordítanak egymásra
Mindent összevetve boldog és kiegyensúlyozott életet élnek.
Fizikai állapotuknak köszönhetően egész életükben aktívak, dolgoznak, jókedvűek. Gyakori, hogy a férfiak 90 évesen is nemzőképesek. Rendszerint egy aktív nap után, amit végig dolgoztak alszanak el örökre. És gyorsan, egészségesen halnak meg.
És hogy mennyire fontos is az emberi környezet a helyes életmód mellett, azt a Framingham tanulmány bizonyítja a legjobban.
Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az emberi környezet hogyan hat az egészségi és fizikai állapotra.
Az derült ki, hogy azok az emberek, akiknek a baráti körében túlsúlyos, kövér emberek vannak inkább, 50%-ban nagyobb eséllyel maguk is elhíznak.
Ebből nem azt a következtetést kell levonnunk, hogy le kell cserélni a barátainkat, barátnőinket, hanem azt, hogy figyelnünk kell egymásra. Segíteni kell a környezetünknek abban, hogy egészségesek legyenek, figyeljenek magukra. Segítsünk nekik, abban, hogy jobb állapotban legyenek, hogy hosszabban éljenek. Az ő élethosszuk és egészségi állapotuk hatással lesz a tiédre is és fordítva.
Dan Buettner tanulmánya alapján.
Az előadás az alábbi linken nézhető meg, magyar felirattal http://www.ted.com/talks/dan_buettner_how_to_live_to_be_100?language=hu
