A frissen sült kenyér illata már messziről a péküzletbe csalogatja az embereket, és már ez a vevőcsalogató körülmény is erős reklámja a kenyérnek, mindennapjaink megszokott ételének.
Egy egészségtudatos ember azonban azt is tudja, hogy a búzalisztben levő glutén vagy más néven sikér, mekkora kockázatot jelent az egészségére nézve.
Éppen azért a kenyér kérdése nagy probléma lehet azoknak, akik nem akarják kockáztatni az egészségüket, mert tudatában vannak a gluténnel kapcsolatos veszélyeknek.
A mindennapi kenyér hagyománya
Kultúránkban a kenyér jelentősége főleg a 15. századtól kezdett alapvető jelentőségűvé válni, ugyanis ekkor a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt a népesség különösen Európában, és ezt a megnövekedett népességet élelmezni kellett.
Ez az igény adott új lendületet a mezőgazdaságnak, és a 18-19. századig terjedő ipari forradalommal beköszöntött gépesítés bevezetésének a malomiparba.
A technikai fejlődés és a népességrobbanás együtt azt okozta, hogy ma már el sem tudjuk képzelni az étkezésünket valamilyen kenyérféle nélkül a világ szinte bármelyik részén.
Régi korok kenyere
A kenyérféle ételeknek a története az őskorig nyúlik vissza, amikor először a vízben puhított pörkölt gabonamagvakkal kását készítettek, majd a gabonaszemeket kövek között lisztté őrölték, és ezt a lisztet vízzel összekeverve lepényeket sütöttek forró köveken.
Ezzel egyidőben megindult a kis csoportokban élő emberek nagyobb közösségekbe történő szerveződése, ami történelmi távlatokban elhozta az első ókori államok megjelenését Egyiptomtól kezdve a Közel-Kelet birodalmain át egészen Kínáig, Japánig. Míg Ázsiában a rizsé volt a főszerep, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten az árpáé majd a búzáé lett az. A Római Birodalom idején Egyiptom volt a birodalom éléskamrája.
Érdekesség még, hogy a kenyér szó az újkori (16-17. század) magyar köznyelvben csak a magas, erjesztett kenyeret jelentette, és jelenti ma is. Számos európai nyelvben viszont a megfelelő szó jelentése magában foglalja egyrészt a kenyér régi formáját, az erjesztetlen lapos lepényt, másrészt a kalácsféléket is. A magyar kenyér fogalom az utóbbiakra sosem terjedt ki igazán, a lepénykenyérre viszont igen, bár a 17. századtól kezdve már nem hívták kenyérnek a lepénykenyeret.
Glutén és a kenyérliszt
A glutén kétféle növényi fehérje keveréke, amely a búza, rozs és az árpa szemeiben található a keményítővel együtt.
Amikor a gabonaszemeket lisztté őrlik, a glutén is könnyen elérhetővé válik a keményítővel együtt.
A vízzel elkevert liszt tésztává áll össze, aminek a gluténtartalma lesz az, ami a gyúrás következtében „hálót alkot”, és megadja a tészta rugalmasságát, formázhatóságát.
A kovásszal vagy élesztővel összekevert tészta aztán ebbe a hálóba „kapaszkodva” megemelkedik, és kisebb-nagyobb lukak keletkeznek benne. A gabonák, különösen a búzafélék nemesítése a gluténtartalom növelését is magával hozta, hiszen a pékipar magasabb gluténtartalmú liszttel szebb formájú, magas kenyereket tud előállítani, ma már jellemzően élesztős erjesztéssel.
A kenyér és más, búzalisztből készült tésztából sütött pékáru és cukrászsütemény azonban a megnövekedett gluténtartalom miatt egyre több embernek okoz emésztési problémákat.
És eléggé alattomos módon, a glutén a vékonybélben levő bélbolyhokra is romboló hatású, aminek következtében egyre több embernél jelennek meg a vékonybél belső felületét borító, szorosan egymás mellett levő sejtek közötti parányi rések. Ezek a rések olyan sejtek közötti nyílások tömegét jelentik, amelyen keresztül könnyen a vérkeringésbe kerülhetnek különféle kórokozók, baktériumok és még teljesen meg nem emésztett béltartalom is, aminek nem lenne helye a vérben.
Áteresztő bél
Az „áteresztő bél” egy olyan szóhasználat, amely az angol nyelvű „leaky gut” kifejezés magyar megfelelője. Az áteresztő bél egy olyan állapot, amikor a bélfal épsége megsérül, és átjutnak rajta a bélből származó különféle káros anyagok a véráramba. Ez a szervezetben gyulladásokat indít el, ami sokféle egészségügyi probléma oka lesz.
Az áteresztő bél számos tényező hatására alakul ki, ilyen a gluténban gazdag táplálkozás, a stressz, bizonyos gyógyszerek (mint például az antibiotikumok) mellékhatása, és az alkoholfogyasztás. Az áteresztő bél tünetei közé tartozhatnak emésztési problémák, bőrproblémák, fáradtság, ízületi fájdalom és a folyamatosan fennálló gyulladás.
Az áteresztő bél kezelése magában foglalja a glutén és más ételallergének (például tejfehérje) kiiktatását, a stressz csökkentését, a pihentető alvást, a rendszeres testmozgást, mert ezek mind csökkentik a stressz hatását az ember életében.
Vitalissimo egészségmegoldás
Mivel a fenti, gluténnel kapcsolatos probléma megoldása összekapcsolódik az életmódváltás szükségességével, ezért fontosnak tartjuk, hogy az emésztőrendszer regenerációja és a szervezetben folyamatosan meglevő gyulladások csökkentése érdekében az étkezésünkbe bekerüljenek a gluténmentes és szénhidrátcsökkentett és rostban gazdag lisztek használata, és belőlük készítsük el a különféle, korábbinál jóval egészségesebb tésztaféléinket és kenyereinket.
Éléskamra megoldáslisztek
A gluténprobléma megoldásának kulcsát az Éléskamra megoldástisztek adják, éppen ezért ajánljuk ezeket újra és újra, mert ez része az életmódváltással megoldandó problémák kezelésének.
Az Éléskamra széles termékválasztéka érhető el a Vitalissimo egészségáruházban!
A kínálat sokszínűségét jól jellemzi, hogy van palacsintákhoz használható lisztkeverék.
Van a pörköltekhez népszerű nokedli készítésre használható lisztkeverék.
Van pihe-puha pogácsát garantáló lisztkeverék is.
És természetesen rendelhető a vegán panírozó lisztkeverék is, amivel kiváltható a lisztes panír.
A mostani ajánlatunk kiemelkedő lisztje a napi kenyérsütéshez használható lisztkeverék. Ezzel a lisztkeverékkel finom, puha házi fehér kenyér, kifli, zsemle, bagett készíthető tojásmentes, vegán módon. Egyszerű és gyors előkészítéssel illatos és ropogós héjú kenyér kerülhet a család asztalára.
