fbpx
11.1 C
Budapest
2021. szeptember 20. hétfő

Testszerviz

Webáruház

“Kulcs az immunrendszerhez” című könyv bemutatása 2. rész

A szánkban élő baktériumok

A tápcsatornánk első szerve a szánk, ahol már elkezdődik a szénhidrátok (egyszerű és összetett cukrok) megemésztése. Itt több, mint hétszázféle baktérium él velünk.
A száj mikrobiótának két része van, a mag és a változó mikroflóra. A mag mikroflóra szerepe a szájüregi egészségének fenntartásában van, és mindenkinél ugyanazok a baktériumok vannak többségben.

- Hirdetés -

A változó mikroflóra személyenként eltérő. Ezt már befolyásolja az étrend és a szájhigiénia.

A kutatók megvizsgálták a dohányzás és a száj mikrobiótájának a kapcsolatát. A kapott eredmények alapján a dohányzás az száj baktériumvilágát rákkeltővé változtatja.

A dohányzás nem csak a száj mikrobióta összetételét változtatta meg, de a baktériumok mennyiségét is csökkentette.

A dohányzóknál a baktériumok nemcsak rákkeltő nitrózaminokat (nitrogén tartalmú vegyületeket), hanem gyulladáskeltő nitrogén-oxidot is termelnek, amit más hasznos, itt élő mikroorganizmusok képesek nitritekké alakítani, ha kellő számban vannak jelen a szájban. Mivel a dohányzás csökkenti a baktériumok mennyiségét, így ez a hatás már nem tud érvényesülni.

A dohányosoknál a hidrogén-szulfid termelő baktériumok jelentős megemelkedése hozzájárulhat a dohányzáshoz kapcsolódó jellegzetes szájszaghoz is.

Egy OTSZ Online-on olvasható friss cikk arról számol be, hogy az antibakteriális szájöblítők hatására nyugalmi helyzetben is megemelkedik a vérnyomás, és a testedzés hosszabb távú vérnyomáscsökkentő hatása is csak akkor jelentkezik, ha az illető vízzel, és nem antibakteriális folyadékkal öblíti a száját.

A szájban lejátszódó, vérnyomáscsökkenést kiváltó folyamat a következő: a testedzés hatására termelődő nitrogén-oxid lebomlása során a szervezetben nitráttá alakul. A nyálmirigyek ezt követően felveszik és a nyálban választják ki a nitrátot, amit aztán bizonyos szájban élő baktériumok nitritté alakítanak.

A nyálból a nitrit a vérkeringésbe kerülve újra nitrogén-oxiddá alakul, ami fenntartja az értágulást és a vérnyomás csökkenését. A szájban élő baktériumok gátlása megakadályozza a nitrát nitritté történő átalakítását, így akadályozza a fizikai aktivitás vérnyomáscsökkentő hatásának a kialakulását.

A bennünk élő mikrobióta „népsűrűsége”

Az egy helyen élő baktériumok számát a mikrobiológia cfu/ml mértékegységgel méri. A „cfu” a baktériumkolóniát képező alapegység, az angol: „colony-forming unit” kifejezés rövidítése. A „ml” a szokásos milliliter, a liter ezredrésze.

Ez a mértékegység azt jelenti, hogy 1 ml baktérium tenyészet hány kolóniát képes létrehozni egy baktériumtenyésztő lemezen, mégpedig úgy, hogy egy adott baktériumközösség (kolónia) egyetlen baktérium leszármazottja lenne.

Ezek után már képet kaphatunk arról, hogy az emésztőrendszerünk egyes részeiben hozzávetőlegesen mennyi baktérium élhet ebben a mértékegységben kifejezve.

A gyomorban viszonylag kevés baktérium él: csupán 10-1000 cfu/ml az érték.

A patkóbélben – ami a vékonybél első szakasza közvetlenül a gyomor után – is ugyanennyi baktérium található, ott is 10-1000 cfu/ml az érték.

A vékonybél további részén már ennél jóval nagyobb a baktériumsűrűség, itt 104-107 cfu/ml az érték. Ez már tízezertől 10 millióig terjedő érték.

Végül azt találjuk, hogy a vastagbélben a legnagyobb a baktériumlétszám. Itt 1011-1012 cfu/ml az érték. Ez utóbbi tízezerszerese, sőt százezerszerese a vékonybél végső szakaszán élő 10 milliós baktériumsűrűségnek.

A fenti összehasonlítás alapján megállapítható, hogy egyrészt a gyomorban és a patkóbélben is élnek baktériumok, és a vékonybél sem néptelen, sőt ahogy közeledünk a 6 méter hosszú vékonybél végéhez közeledünk, úgy találkozhatunk egyre nagyobb baktériumtömeggel. A bélflóránk legsűrűbben lakott része a vastagbelünk, ahol a bennünk élő baktériumok túlnyomó többsége él. A fenti arányok alapján akár még azt is megtehetnénk, hogy a vastagbélen kívül élő baktériumtömegeket nem vesszük figyelembe, ahogy ezt 20-30 éve tették. Ez azonban nem lenne helyes, mert az ő szerepük és arányuk is fontos az egészségünk szempontjából.

Szabados Pálhttps://www.testszerviztudastar.hu/
Küldetésem az életmódváltással és táplálkozással kapcsolatos igényes, tudományosan megalapozott, ismeretterjesztő művek írása. Könyveim állandó szaklektora kiváló mentorom, Dr. Kricsfalvi Péter belgyógyász főorvos és természetgyógyász, akit 2007-ben Batthyány-Strattmann László-díj tüntettek ki életművéért. A személyes sorsom alakulása, és az összegyűjtött tapasztalataim is arra ösztönöznek, hogy tovább folytassam ezt a munkát, és folyamatosan növeljem a tudásomat az emberi test működésével, az életmóddal és a különféle étrenddel és más, ide kapcsolódó ismeretek megszerzésével. Ezt a folyamatosan bővülő tudásomat nagy örömmel osztom meg a műveim iránt érdeklődőkkel.

Kapcsolódó cikkek

Maradj velünk

155RajongókTetszik
- Hirdetés -
- Hirdetés -

Legfrissebb cikkek