fbpx
2.1 C
Budapest
2024. november 25. hétfő

Testszerviz

Webáruház

„Kulcs az immunrendszerhez” című könyv bemutatása 1. rész

Ez a könyv a Testszerviz Kulcs-könyvek sorozatának egyik kötete. A könyvsorozat további kötetei a Kulcs a hormonokhoz, a Kulcs a tápanyagokhoz és a Kulcs a testhez címet viselik. Ezek a könyvek ehhez hasonlóan egyedülállóan mutatják be a könyv címében megadott témájukat.

- Hirdetés -

Minden Kulcs-könyv nem csak információtár, hanem olyan útmutatásokkal is szolgál, amiket könnyen használhat bárki a saját maga javára.

Első pillantásra

Ez a könyv tartalmazza mindazokat a hasznos tudnivalókat, amikkel bárki megértheti hogyan működik az immunrendszere, mik az immunrendszer részei, az egyes részeknek mik a feladata.

A könyvben azt is benne van, miként javíthat annak hatékonyságán.

A könyv első részéből megtudható az is, miként működnek a gének, és hogyan hat a génjeink működésére az életmód, azaz a táplálkozás, a regenerálódás és a rendszeres testmozgás, ami lehet rendszeres sportolás vagy edzés, de ide számít a napi séta és a heti túrázás is.

Tudta-e, hogy az immunrendszerünk működését alapjaiban befolyásolják a velünk élő parányi élőlények?

Éppen ezért az a könyv kiemelten foglalkozik velük. Az alábbi könyvrészlet egy rövid betekintést nyújt ebbe.

A baktériumok világa

A mikrobiom vagy más szóval mikrobióta az emberi testben és testen élő mikroorganizmusok alkotta rendszer.

Mit jelent ez?

A velünk élő parányi élőlények jelentős része „asztalközösségben” él velünk. Ez azt jelenti, hogy az általunk elfogyasztott ételek nekik jutó és általuk hasznosítható részén – például növényi rostokon vagy nem teljesen megemésztett fehérjén – élnek.

De vannak olyanok is, amik más baktériumok, gombák által előállított anyagokon élnek, azokat hasznosítják a maguk számára.

A velünk élő baktériumok és más parányi élőlények nem okoznak bajt nekünk, sőt előnyös az, hogy velünk élnek.

De vannak olyanok is, amik betegségeket okozhatnak nekünk.

Nem csak bajkeverők

Valójában mindig vannak közöttük kórokozók is, de egyáltalán nem mindegy, hogy az „albérlőink” ilyen része mekkora hatást fejt ki a szervezetünk működésére. Fontos kérdés, hogy a jótékony hatású mikroorganizmusok féken tudják-e tartani a kórokozókat, meg tudják-e akadályozni azok elszaporodását.

Amikor a mikrobiótáról beszélünk, akkor általában különféle baktériumtörzsekről (phylum) vagy nemzetségekről (genus), illetve baktérium-közösségekről van szó.

A törzs és a nemzetség az a rendszertani egység, amely a baktériumok csoportosítására jól alkalmazható. A törzseknél és nemzetségeknél részletesebb, a fajok szintjét is megkülönböztető besorolásra ritkán van szükség, és nem is ismert minden baktériumfaj, mert a legtöbb baktériumnál nincsenek olyan jól megfigyelhető jellegzetességek, ami alapján jól elkülöníthetők lennének, illetve még az egymástól elkülöníthető fajok között is lehetséges a gének cseréje.

Ezért még a közeli rokonságban álló baktériumoknak is egészen eltérő alaki sajátossága vagy anyagcseréje lehet.

A baktériumokat beazonosító technikák egyre finomodnak a technológiai fejlődéssel, ezért egyre több baktériumtörzsön vagy nemzetségen belüli megkülönböztetésre is képes ma már a tudomány.

A könyvben szereplő baktériumok tudományos nevei hosszabb-rövidebb idegen szavak, ezeknek nem kell nekik túlzott fontosságot tulajdonítani.

Élni és élni hagyni

A baktériumok a nyilvánvaló egyszerűségük mellett nagyon összetett módon képesek együttműködni más élőlényekkel. Ez az együttműködés vagy kapcsolat a baktériumok által termelt anyagcsere termékeken, az általuk termelt vegyületeken, bonyolult molekulákon keresztül valósul meg.

Ez azt jelenti, hogy a baktérium is – hasonlóan más élőlényhez – számára hasznosítható anyagokat (tápanyagokat) vesz fel a környezetéből, és miközben ezeket az anyagokat a saját életműködése érdekében felhasználja, másféle anyagokat bocsát ki a környezetében. Az így keletkező anyagokat (vegyületeket, összetett molekulákat) természetesen a többi baktérium és a gazdaszervezet – esetünkben az ember – sejtjei is érzékelnek, és így ezek az anyagok hatnak ránk és az életközösség más baktériumaira is.

Ennek megfelelően a bélflóránkat alkotó baktériumok anyagcsere termékei, az általuk kiválasztott anyagok befolyásolják a beleink falát alkotó sejtek működését, illetve ezek az anyagok bejutnak a vér- vagy a nyirokkeringésbe is, és így eljuthatnak akár a test bármelyik sejtjéhez is – az anyagot alkotó molekuláknak megfelelően.

A fentieknek megfelelően a baktériumoktól eredő vegyületek így befolyásolják a sejtjeink működését, közvetlenül is, és az idegsejtek közötti idegi ingerületek átvitelét befolyásolva is. Etért a mikrobióta összetétele hathat még a gondolkodásunkra és a viselkedésünkre is.

Szabados Pál
Szabados Pálhttps://www.testszerviztudastar.hu/
Küldetésem az életmódváltással és táplálkozással kapcsolatos igényes, tudományosan megalapozott, ismeretterjesztő művek írása. Könyveim állandó szaklektora kiváló mentorom, Dr. Kricsfalvi Péter belgyógyász főorvos és természetgyógyász, akit 2007-ben Batthyány-Strattmann László-díj tüntettek ki életművéért. A személyes sorsom alakulása, és az összegyűjtött tapasztalataim is arra ösztönöznek, hogy tovább folytassam ezt a munkát, és folyamatosan növeljem a tudásomat az emberi test működésével, az életmóddal és a különféle étrenddel és más, ide kapcsolódó ismeretek megszerzésével. Ezt a folyamatosan bővülő tudásomat nagy örömmel osztom meg a műveim iránt érdeklődőkkel.

Kapcsolódó cikkek

Maradj velünk

207RajongókTetszik
- Hirdetés -

Legfrissebb cikkek