Az előző két részben leírt pontok összegzése
Egy könyv lapjain nem lehet személyre szabott javaslatokat adni egy-egy konkrét panasszal kapcsolatban, mert túl sok körülmény ismeretlen.
Azt azonban mindenképpen ki szeretném hangsúlyozni, hogy minden esetben hasznos lehet egy „életmódváltó szervizkönyv” vezetése, ami naplószerűen tartalmaz minden olyan információt, aminek az életmódváltáshoz köze van. Ez tehát ideális esetben nem csak egy étkezési napló – bár már az is sokat számítana.
Egy ilyen naplóban naponta fel kellene jegyezni a reggeli ébredés idejétől kezdve minden változást, amit aznap megtapasztaltunk:
- közérzetváltozás
- stressz-szint változás
- energiaszint változás
- gondolkodási képességben bekövetkezett változás
- emésztőrendszerrel kapcsolatos tapasztalatok (egyes tünetek megjelenése, a tünetek intenzitásának a változása).
A fenti szempontok többségénél használhatunk egy 0-10-es skálát, ahol 0 lenne a „nincs semmi állapot”, a 10-es pedig a „nagyon erős vagy intenzív fokozat” lenne.
A naplónak természetesen tartalmaznia kellene azt, hogy mikor mit ettünk, ilyenkor az egyes élelmiszereket is fel kellene sorolni, valamint a belőlük elfogyasztott mennyiséget is.
A fentiekből látható, hogy az ember már-már egy kis könyvet is írhatna, annyi lenne a feljegyeznivaló. Ilyenkor is jól jön a józan ész és a használhatóság: nem feltétlenül kell mindig mindent leírni, gyakran elég lehet a legjellemzőbb tapasztalatokat rögzíteni.
….
A könyv részletesen bemutatja az egyes ételcsoportokat is.
Íme a készételekről szóló részlet:
A készételek
A készételek előre elkészített ételek vagy feldolgozott ételalapanyagok. Ide tartoznak a konzervek, lekvárok, dzsemek mellett a burgonyachipsek és más nassolnivalók, de ide sorolhatók a konyhakész zöldségek és gyümölcsök is, valamint a sütemény- és más tésztaporok, fagyasztott alapanyagok és még sorolhatnám az élelmiszeripari kínálat széles skáláját.
A fentiekből jól látható, hogy ez az élelmiszer- és ételcsoport nagyon összetett és egyáltalán nem egyértelmű a táplálkozási megítélése.
A készételek esetén a fő gyártási és fogyasztási szempontok között inkább az íz és az eltarthatóság szerepel, és mintha mellékes lenne az adott termék tápanyagtartalma, annak élettani hatásáról nem is beszélve.
Az élelmiszeripar rájátszik a helytelen táplálkozás miatt már széles körben elterjedt édes ízhez való vonzódásunkra, az ízletes és egyébként rengeteg kalóriát tartalmazó falatok utáni sóvárgásunkra. Ezeket az ételeket egyre nagyobb kiszerelésben árusítják, és belőlük egyre több vásárlására buzdítják a vevőket.
A készételek egyik részét az instant tészták adják, amelyekből víz hozzáadásával azonnal meleg étel készíthető. Ezek az ételek nagyon kevés hasznos tápanyagot adnak, és rendszeres fogyasztásuk szinte biztos, hogy elhízáshoz vezet.
Az instant tésztákon kívül vannak még a mikróban felmelegíthető készételek és a fagyasztott pizzák is, amelyekre ugyanúgy igazak az előzőekben leírtak.
Az ilyen készételekben nagyon sok a finomított, gyorsan felszívódó szénhidrát. Ezeket a növényi eredetű ételösszetevőket a feldolgozás során megfosztották a rost- és mikrotápanyag-tartalmuktól, és így egy magas kalóriaértékű terméket hoztak létre.
Az ilyen ételekben sok az olyan zsiradék, olaj[1] is, ami a magas szénhidráttartalom mellett már többszörösen káros kombináció. Ezek az ételek ráadásul erősen sózottak és/vagy cukrozottak is, ami tovább fokozza az egészségkárosító hatást.
A készételekhez gyakran adagolnak ízfokozót és más adalékanyagot: tartósítószert, tömegnövelőt, szójafehérje port.
Az ételek zsírossága és az ízfokozók használata rászoktatja ezekre az eseti fogyasztót, és emiatt az ember gyorsan törzsvásárlóvá válik.
Az ilyen ételek fogyasztása után jellemzően nem múlik el az étvágy, hanem még többet akarunk enni belőlük.
A készételek közé sorolhatók még a népszerű gyorséttermi láncokban, a kínai és más nemzeti éttermekben[2], büfékben kínált ételek sora is, hiszen ezeket is ipari méretekben előállított, készétel alapanyagokból főzik, amelyekre továbbra is jellemző a finomított szénhidrátokban való gazdagság, a sok zsír, só és cukor, valamint az ízfokozók használata, illetve az értékes tápanyagok hiánya.
Az érem másik oldala
Az előzőekkel ellentétben nem minden készétel egészségtelen.
A fagyasztott zöldségek, bogyós gyümölcsök, vadon halászott halak és más tenger gyümölcsei[3], az előre elkészített, mosott saláták, bedobozolt csírák, nagyon jó és értékes élelmiszerek, és segítségükkel könnyen és gyorsan készíthetők tápláló ételek.
[1] Itt főként az ómega-6 zsírsavakban gazdag napraforgó- és repceolajra, vagy a hidrogénezett növényi olajokra gondolok.
[2] arab, görög vagy más, távol-keleti
[3] tenger gyümölcsei: kagylók, rákok, tintahal, apró tengeri halak
